Béka-átjáró

2019.Április 26. 10:00 | Szerző: LM

Béka-átjáró

Évente több ezer békát gázolnak el az utakon a Bükkben és a Mátrában. A kétéltűek a vermelő helyük és a peterakó helyük között vonulnak, és akkor keresztezik a járművek útját. Így nem nyílik lehetőségük a szaporodásra, ami a tömeges gázolás miatt állományuk gyorsan csökken, majd összeomlása egy idő után elkerülhetetlenné válik. Magyarországon, az Alföldön a barna ásóbéka (Pelobates fuscus), a domb- és hegyvidékeken a barna varangy (Bufo bufo) a legnagyobb számban vándorló faj.

 

Ha a megszokott vonuló útvonalon egy út épül, azon át kell kelniük. 2012-ben hazánkban az állatok gázolása elérte az évi egymillió példányt. Az ország különböző területein, több mint tíz helyszínen ténykedő önkéntes békamentők az utak szélén összeszedik a békákat, és átviszik őket a másik oldalra. Valamint egyéb módszerek is segítik az átkelésüket, ilyenek az úgynevezett béka-átjárók és terelő kerítések.

 

A problémás helyek száma azonban százas nagyságrendű, ahol az alagutak sem segítenek. Ennek oka, hogy vannak olyan fajok, melyek nem nagyon lehet megállítani fizikai akadályokkal. Ilyen például a zöld levelibéka (Hyla arborea), amely bármilyen terelőn átmászik.

 

A Bükki Nemzeti Park működési területén leginkább a barna varangy (Bufo bufo), az erdei béka (Rana dalmatina), a gyepi béka (Rana temporaria), és a zöld varangy (Bufotes viridis) kerül vándorlások során az autók kerekei alá, és pusztul el. Az évi több ezer elgázolt állat természetvédelmi értéke tízmilliós nagyságrendű.

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság három beruházást hajtott végre a Varbói tó mentén, a mátrai Sas tónál, és a hasznosi víztározónál, illetve a bogácsi tónál már meg lévő terelő- és átjáró rendszert egészített ki. Az állatok biztonságos átjutását lehetővé tevő különböző, a tájba illő terelőket és átjárókat építettek meg. A beruházások célja az állatok tömeges gázolásnak megakadályozása, a kétéltűek és populációik hosszú távú túlélésének biztosítása volt.

 

Békamentő alagutakat építettek a 2-es számú főútvonal Parassapusztához közeli szakaszán; a tizenöt terelőrendszer kétéltűek tízezreinek az életét menti meg, sőt a közlekedést is biztonságosabbá teszi.

 

A közlekedésért felelős szaktárca a Duna-Ipoly Nemzeti Parkkal közösen végzett beruházásában olyan korszerű rendszert telepíttetett a nagy kamionforgalmú főútra, amely egyrészt elbírja a járművek terhelését, másrészt biztosítja azt is, hogy az országút alatt futó alagutak fényt kapjanak és nedvesek maradjanak. A telelőhelyükre igyekvő, vagy onnan a tavasszal a vizes élőhelyekre visszainduló kétéltűek ugyanis csak így tudják használni ezeket.

A kétéltűek és hüllők vonulása idején, az országúton közlekedőkre is veszélyes volt eddig ez az útszakasz, a vonulásuk közben elgázolt állatok ugyanis csúszásveszélyt okoztak. Az új autópálya-szakaszok mentén már a tervezéskor számolnak az állatok vonulásával, megfelelő védő- és terelőrendszereket építettek ki.

 

Világszerte népszerűek az állatok utakon való átkelését segítő alagutak és felüljárók.

 

Teknősöknek épített alagutat a japán vasúttársaság, amely így akarja megakadályozni a jelentősebb vonatkéséseket.

A szigetországban gyakori, hogy a hüllők a vasúti váltók közé szorulnak, fennakadásokat okozva a közlekedésben és általában el is pusztulnak. 2002 és 2014 között 13 ilyen eset történt. A japán vasúttársaságnak már ennyi is elég volt, hogy a Suma Aqualife Akváriummal együttműködve teknősalagutakat építsenek.

 

A Karácsony szigeteken rákok számára alakítottak ki felüljárót.

 

Szalamandra-alagút egy new england-i autóút alatt.

 

 

 

 

Forrás:

  • ecolounge.hu
  • greenfo.hu