Magyarországi hüllőfajok / 8. Kékpettyes lábatlangyík (Anguis colchica)

TAXONÓMIA:

A kékpettyes lábatlangyíkot – Anguis colchica (NORDMANN, 1840) – korábban a „lábatlan gyík” (A. fragilis) alfajaként tartották számon. A legújabb törzsfejlődéstani vizsgálatok alapján azonban ma önálló fajnak tekintjük, amely azonban három további, genetikailag némileg eltérő csoportra oszlik. Ezek elkülönülésük mértéke alapján alfajoknak tekinthetők: a legnyugatibb elterjedésű törzsalak, A. c. colchica, az északkelet-európai A. c. incerta Krynicki, 1837 és a kaukázusi és észak-iráni A. c. orientalis Anderson, 1872.

MEGJELENÉS:

A kékpettyes lábatlangyík megjelenése alapvetően megegyezik a közönséges lábatlangyíkéval. A hímek szinte mindig, a nőstények néha viselnek kék pettyeket.

ELŐFORDULÁSA HAZÁNKBAN:

A kékpettyes lábatlangyík elterjedése jelenlegi ismereteink szerint Magyarországon csak érintkezik, de nem vagy csak lokálisan fed át a közönséges lábatlangyíkéval. A határvonalat a két faj között a Duna képezi. A kékpettyes lábatlangyík a Dunától keletre, a közönséges lábatlangyík a Dunántúlon fordul elő. Az előzetes eredmények alapján a Dunazug-hegységben azonban vagy együttesen fordulnak elő, vagy hibridzónát alkotnak. Mindezeken túl, a hazai elterjedésük nem ismert pontosan. A kékpettyes lábatlangyík az ország keleti felének domb- és hegyvidékein fordul elő, de léteznek síkvidéki (pl. Szatmár-Bereg) állományaik is, feltételezhetően, mint a valamikori alföldi erdők élővilágának reliktumai. A Kárpát-medencében 1200 méterig hatol fel.

ÉLŐHELY:

Jelenlegi ismereteink szerint a kékpettyes lábatlangyík ugyanolyan élőhelyeken fordul elő, mint a közönséges lábatlangyík.

ÉLETMÓD-TÁPLÁLKOZÁS-SZAPORODÁS:

A kékpettyes lábatlangyík életmódja, táplálkozási szokásai és szaporodási ciklusa megegyezik a közönséges lábatlangyíkéval. Kannibalizmust ennél a fajnál is jegyeztek már fel.

MEGŐRZÉS:

A hazai lábatlangyík-populáció két fajra osztása azt jelenti, hogy hazánk területén osztoznak, elterjedési területük tehát egyenként jóval kisebb, csak az ország valamelyik felére szorítkozik. Magyarországon a természetvédelmi szabályozások még nem különböztetik meg a két fajt. A kékpettyes lábatlangyík jogi státuszának rendezése fontos feladat. A lábatlangyíkok természetvédelmi értéke: 25 000 Ft.