Összegyűjtöttük a leggyakoribb betegségeket és azok jeleit, de itt esik szó egyéb egészségügyi kérdésről is, mint pl. a vedlés.

A vadonban egy beteg vagy legyengült kígyó a ragadozók célpontjává válik, ezért a kígyókon nehéz felismerni a betegségek jeleit. Fogságban ez azt jelenti, hogy minden hüllőtartónak résen kell lennie ahhoz, hogy észrevegye a betegségre utaló változásokat.

Ebben a részben válaszokat találunk arra a kérdésre, hogy a bizonyos életszakaszokban mekkora és milyen táplálékra van szükségük.

A vadon élő állatok ritkán táplálkoznak tudatosan, a túlélési ösztöneik diktálnak. Mindazonáltal jelentős különbség van a „túlélés” és a „gyarapodás” között, ezért nekünk, mint hüllőtartóknak meg kell találnunk az arany-középutat az állat egészséges testi fejlődése és a megfelelő táplálás között. 

Hogyan teremtsük meg a legmegfelelőbb élőhelyet királypitonunk számára?!

A királypiton terráriumok lehetnek nagyon egyszerűek, de összetettek is, ez mind csupán rajtunk múlik, hogy milyen elemekkel gazdagítjuk élőhelyét. A királypitonok félénk állatok (félénkebbek, mint a többi kígyó), és menedéket keresnek egy kis, sötét zugban. A nap nagy részében barlangokban vannak, és éjszaka jönnek elő. 

Talán az egyik legizgalmasabb rész egy kezdő számára a nem meghatározása és a kézhez szoktatás.

A kígyók mentális egészségükhöz nem igényelnek társadalmi interakciót, de a rendszeres kézbevétel segít a kígyónak szelídnek maradni, és jó alkalom lehet a testmozgásra.

Ebben a fejezetben megismerhetitek a királypitonok alapvető fizikai tulajdonságait, temperamentumát és viselkedését.

Nagyszerű házikedvencek kezdő -és tapasztalt hüllőtartók számára egyaránt. A tenyésztők minden évben hihetetlen, innovatív és soha nem látott minta- és színváltozatokat hoznak létre, amelyek folyamatosan új rajongókkal bővítik a királypiton kedvelők táborát. Jelenleg körülbelül 6500 színváltozat ismert.

Floridában a telepes agámákat nevezik még afrikai szivárványgyíknak, a városokban lehet látni őket sziklákon, falakon, járdákon, tetőkön és fákon.

Ezt a Floridában nem őshonos gyíkot először 1976-ban látták ott. A helyi hatóságok szerint az elterjedési területe azóta egyre nő. Ezek a gyíkok a nyugat-afrikai és a kelet-afrikai alfajokból származnak.

Tanzánia kormánya bejelentette, hogy megóvja a trópusi erdőket.

Tanzánia kormánya bejelentette, hogy megóvja a trópusi erdőket, melyekben régóta elismert a nagy biodiverzitás értéke és számos veszélyeztetett főemlősnek és növénynek ad otthont.

Ők valószínűleg sosem hallották a „ne ébreszd fel az alvó oroszlánt” közmondást.

Csak egy dolog vonzz több legyet, mint a vadállatok… az olyan oroszlánok, melyek vadállatokat esznek.

A legtöbb kifejlett egyed kb. 20 és 45 cm közötti,  az elsődleges kivétel az egyiptomi tüskésfarkú gyík (Uromastyx aegyptia), ami meghaladhatja a 75 cm-t is.

Uromastyx (Uromastyx sp.)

A tüskésfarkú gyík az agámafélék családjába tartozó gyík, ebbe a  családba tartozik a szakállas agáma, a galléros gyík és sok más ismert hüllő. A taxonómusok által hivatalosan legalább 18 faj elismert és még sok más alfaj és változat létezik.

Tolkien híres sárkánya, Smaug.

Az óriás tobzosfarkúgyík (lat.: Smaug Giganteus, Cordylus giganteus, eng.: giant girdled lizard,  giant dragon lizard, giant zonure, sungazer) a tobzosfarkúgyík-félék (Cordylidae) legnagyobb faja. 2011-ben kijelöltek számára egy új nemzetséget, mely Smaug névre hallgat és hét másik fajjal együtt átsorolták őket ide a Cordylus nemzetségből. Ennek alapja a Cordylidae család átfogó molekuláris törzsfejlődése.