A Királypiton gondozása / 5. – EGÉSZSÉGÜGY, BETEGSÉGEK

A vadonban egy beteg vagy legyengült kígyó a ragadozók célpontjává válik, ezért a kígyókon nehéz felismerni a betegségek jeleit. Fogságban ez azt jelenti, hogy minden hüllőtartónak résen kell lennie ahhoz, hogy észrevegye a betegségre utaló változásokat.

A kígyó állapotának pontos nyomon követéséhez:

hetente mérjük meg a súlyát (a hirtelen fogyás gyakran betegségre utal)
vezessünk nyilvántartást a súlyról, az étkezési szokásokról, a viselkedésről, a fogyásról stb.
készítsünk elő egy hüllő elsősegély csomagot, így azonnal kéznél lesz, ha a kígyó megsérül vagy megbetegszik

Vedlés

Vedlésre utaló tünetek:

a pikkely színei megfakulnak
a szem opálos, kékes színű lesz
a gyomor rózsaszínűvé válik
letargia
étvágytalanság
védekező magatartás
a bőr ráncossá válik (úgy nézhet ki, mintha súlyosan ki lenne száradva)

A vedlés oka:

A kígyó növekedése vagy a súlygyarapodása/csökkenése miatt következik be.

A többi hüllőhöz hasonlóan a királypitonok is rendszeresen levedlik bőrüket ahogy nőnek, ebből adódik, hogy a fiatal állatok gyakrabban vedlenek. Egy egészséges kígyónak körülbelül 4-6 hetente egyszer, egy darabban kell levedlenie a bőrét. Ahogy készülnek a vedlésre, a pikkelyek meglazulnak, a szeme kékes és átlátszatlan lesz. Miután a szemek kitisztulnak 36 órán belül számíthatunk a vedlésre. Elkezdi a fejét a berendezési tárgyakhoz, sziklákhoz, ágyakhoz dörzsölni és ezzel indul el a folyamat.

Szerezzünk be egy nagy (inkább széles, mint mély) edényt a fürdetéshez és ha még nincs készítsünk egy nedves bújót. Ehhez egy a meleg oldalon vagy a két oldal határán lévő bújót kell megtölteni nedves sphagnum mohával. Ez megkönnyíti a sikeres vedlést, a bőr egy darabban fog lejönni. Kézbe venni csak a vedlési folyamat lezajlása után szabad. Ne próbáljuk meg magunk lehúzni a vedlést. De fontos ellenőriznünk, hogy nem-e maradt bőr a farka hegyén, és hogy a szemsapkák teljesen leváltak.

Ha nagyon problémás a vedlés, ne próbálkozzunk fürdetéssel! Ez rendkívül megterhelő a kígyónak, és előfordulhat, hogy megfullad. Ehelyett készítsünk egy pára dobozt. Ehhez egy jól záródó műanyag dobozra és melegre van szükség, valamint nedves papírtötlőre. Ha lehetséges, helyezzük a nedves papírtörlővel kibélelt dobozt egy 29.5 °C-re beállított fűtőtestre (amelyet termosztát szabályoz). Amint a doboz átmelegedett tegyük bele a kígyót és takarjuk le pl. egy konyharuhával, hogy sötétben legyen (ez csökkenti a stresszt). Legfeljebb 1 órán keresztül hagyjuk a királypitont a dobozban, majd tegyük vissza a terráriumba. A vedlésmaradványoknak 24 órán belül le kell jönnie. Ha nem, ismételjük meg a folyamatot.

Kiszáradás

Kiszáradásra utaló tünetek:

ráncos bőr
horpadt, repedezett „szemsapka”
ha finoman megcsípjük a bőrt, az úgy marad (nem ugrik vissza azonnal)
problémás vedlés

A kiszáradás okai:

a kígyó nem iszik eleget
túl alacsony a páratartalom
lágy vagy desztillált vízzel való itatás

A re-hidratálás egyik leghatékonyabb módja a meleg elektrolitfürdő. Mivel a királypitonokat a hagyományos fürdetés könnyen stresszelheti, néhány módosítással kell elvégezni.

Szükség lesz egy kis méretű fűtőlapra, termosztátra, izotóniás sportitalra (pl. Powerade), papírtörlőre és egy fedéllel éllátott műanyag dobozra. Tegyük a fűtőlapot a doboz alá és állítsuk a termosztátot 27-28 °C-ra, töltsünk bele kb. 2 cm mély folyadékot, melynek aránya 75% sportital – 25% víz. Hagyjuk felmelegedni (kb. 15 perc), majd tegyük bele a kígyót és zárjuk le a dobozt. 30-60 percig áztassuk benne a kígyót.

Mielőtt visszatennénk a terráriumba mártsunk egy törölközőt tiszta, langyos vízbe és töröljük át, hogy ne maradjon rajta az oldatból. Szükség szerint ismételjük meg, amíg a tünetek el nem múlnak.

Étvágytalanság

A királypitonok köztudottan válogatósak és sok kígyótartó gondolhatja úgy, hogy ez normális viselkedés és majd eszik, ha éhes lesz. Ugyanúgy képesek éhezni, mint az emberek és minden más állat. Ha nem esznek, az azt jelenti, hogy valami nincs rendben.

Étvágytalanságra utaló tünet:

kettő vagy több etetéskor elutasítja a táplálékot

Az étvágytalanság okai:

nem megfelelő gondozás
költözés utáni stressz
betegség
túl sokat van kézben
nem megfelelő táplálék
a nőstények, amint elérik a 800-1000 g-os súlyt

Az Európában és az Egyesült Államokban a legtöbb királypiton fogságban tenyésztett, de még mindig vannak vadon fogott egyedek a kereskedelemben. A fogságban kínált zsákmányállatok nagyban különböznek attól, amit a vadonban esznek, ezért nagyobb valószínűséggel utasítják el a táplálékot.

Vegyük sorra azokat a dolgokat, amin, ha változtatunk megoldódhat a probléma.

Ellenőrizzük, hogy megfelelőek-e a tartási körülmények. Túl meleg/túl hideg/túl párás/túl száraz? A kígyónak van elég bújója? Stb…

Ha egy külön helyen etetünk, próbáljuk meg azt, hogy a terráriumban kapja meg az eleséget.

Ha szűrűn vesszük kézbe, akkor addig ne vegyük újra, amíg el nem kezd enni.

Próbáljunk másik zsákmányt kínálni. Például, ha egereket adtunk eddig, próbáljuk ki a patkányokat. Ha patkányokat adtunk eddig, próbáljuk meg az egereket. Ha be tudjuk szerezni próbáljuk ki a sokcsecsűegeret is. Változtassunk a méreteken is.

Ha még mindig nem hajlandó enni, akkor adjunk neki élő zsákmányt, vagy fordítva, ha eddig fagyasztottat kapott.

Néhány nőstény miután elérte a 800-1000 g-ot, hirtelen abbahagyja az evést. Úgy gondolják, hogy ez azért történik, mert a tojástüszők ekkor fejlődnek ki, ami kényelmetlen lehet (gondoljunk rá, mint a kígyó pubertására). Ritkábban kínáljuk étellel és csökkentsük a méretét is, amíg újra készen nem áll a normál ütemre.

Az egészség megőrzése érdekében ebben az időszakban hetente egyszer mérjük le a kígyót. Ha a kígyó gyorsan fogyni kezd, az más egészségügyi problémákat is jelezhet, ezért forduljunk állatorvoshoz.

Elhízás

Sajnos igen gyakori probléma és sokszor nem is tudatosul a hüllőtartókban. Többnyire nem szándékosan következik be, gyakran összetévesztik az egészséges növekedéssel és/vagy a súlygyarapodással. Az elhízás az elhanyagolás egyik formája, amely megfosztja az állatot az egészségtől, a mobilitástól és lerövidíti élettartamát.

Elhízásra utaló tünetek:

a pikkelyek felgyűrődnek, ráncosak
látható a bőr a pikkelyek között
kerek képzeletbeli keresztmetszet
zsírhurkák találhatók a fej vagy a kloáka közelében
tapintásra a bőre nagyon feszül
a test szegmentáltnak tűnik

Az elhízás okai:

túletetés
túl sok energiabevitel
kis terrárium
mozgáshiány

Ha pitonunk túlsúlyos először gondoljuk végig, hogy mit kap enni. Lehet, hogy túl gyakran etetünk a korához képest vagy túl nagy a zsákmány?

Ha nem ez az ok, akkor valószínűleg nem kap megfelelő törődést. Néhány tipp:

Tegyünk több tereptárgyat a terráriumba.

Vegyük kézbe gyakrabban, ösztönözzük mozgásra.

Készítsünk neki akadálypályát a terráriumon kívül, pl karton dobozokból.

Vegyük rá, hogy egy lépcsőn fel-le másszon.

Gondoljuk át, hogy megfelelő-e a terrárium mérete, hiszen élete nagyrészét itt tölti. Legyen elég helye kinyújtózni, mászkálni, vadászni, ha ahhoz van kedve. A rack-rendszerek vagy a műanyag dobozok általában túl kicsik ahhoz, hogy eleget mozoghassanak, és ez a népszerű tartási mód az egyik fő oka annak, hogy miért van ma ennyi elhízott királypiton. Adjuk meg nekik a lehető legnagyobb helyet, ahogy még biztosítani tudjuk a szükséges hőmérsékletet, (tetszőlegesen az UVB-t), páratartalmat és egyéb felszereléseket.

Ebben ez esetben is nagy segítség lehet egy konyhai mérleg, jegyezzük fel a hetente mért adatokat, ha a kígyó néhány hónap után sem kezd fogyni, forduljunk állatorvoshoz. Lehet, hogy más áll a háttérben.

Égési sérülés

Égési sérülésre utaló tünetek:

a világos színű területek kivörösödnek
hólyagosodás
nyílt sebek, nyilvánvaló ok nélkül

Az égési sérülés okai:

a fűtőlap termosztát nélküli használata
hibásan működő termosztát
fűtőszikla
közvetlen érintkezés melegítőlámpával, kerámia izzóval vagy felforrósodott üveggel

A hólyagokat és a nyílt sebeket naponta 30 percig jódos vízben áztatva kell kezelni, míg a sérülés be nem gyógyul. A fürdetés után égési sérülésre való krémet (pl. Polysporin) vagy Betadin kenőcsöt kell kenni. Akárcsak az embereknél, az égés kiszáradást okozhat, ezért ügyeljünk arra, hogy sok friss vizet ihasson.

Ha elkezdi levedleni az égett szöveteket és az égés nagy kiterjedésű vagy nagyon mély, állatorvosi ellátás szükséges. Az égési sérülések gyorsan veszélyes bakteriális fertőzésekhez vezethetnek, ha nem kezelik őket. Ha kétségeink vannak, mindig hívjuk az állatorvost.

A királypitonok égési sérülésének gyógyulása hosszú ideig eltarthat, több vedlési ciklusba is beletelhet és valószínűlg örökre megmarad a nyoma.

Pikkely rothadás

Pikkely rothadásra utaló tünetek:

pörsenés vagy hólyagok vannak a bőrön

A pikkely rothadás oka:

tartósan túl magas páratartalom

Először helyezzük a kígyót száraz környezetbe. Változtassuk az aljzatot papírtörlőre, amit cseréljünk sűrűn, hogy a terrárium szárazon maradjon. Vegyük ki a vizestálat és csak egy-két nap után tegyük vissza. Ha látjuk, hogy a papírtörlőre kilöttyen a víz, tegyünk be másik papírt. A kígyó vizeletét és ürülékét azonnal távolítsuk el.

Végül keressük fel az állatorvost, hogy elkezdje az antibiotikum kúrát, amely segíti a kígyó gyógyulását.

Atka

Az atkák apró fekete parazita rovarok, melyek az állat vérével táplálkoznak. Az atkák megelőzésének legjobb módja, ha a kézbevétel előtt és után kezet mosunk, valamint kézfertőtlenítőt használunk. Ha atkásodásra gyanakszunk készüljünk fel rá, hogy kemény menet lesz, de szorgalommal végleg megszabadulhatunk tőlük.

Atkára utaló tünetek:

dörzsölődés
letargia
sok időt tölt a vizesedényben
étvágytalanság
apró fekete pontok a szemek és a kloáka körül
apró fekete pontok a levedlett bőrön
kézbetétel után apró fekete pontok a kezünkön
apró fekete pontok mozognak a kígyó testén és/vagy a terrárium falán
hamuszerű „por” (atka ürülék) a pikkelyeken

Az atkásodás okai:

rossz higiénia
fertőzött állattal érintkezés
vadon befogott állat

A kígyóatkafertőzés megszüntetésére találunk specifikusa kifejlesztett készítményeket. Ezeket a sprayket állatkereskedésekben vagy állatpatikákban szerezhetjük be. Tilos más állat vagy ember számára gyártott gyógyszereket használni, ezek a kígyókra halálosak is lehetnek. Ha a kígyó láthatóan beteg, kicsi vagy nagyon fiatal, beszéljünk az állatorvossal a lehetőségekről, mielőtt belefognánk a kezelésbe.

Ha az atkák csak egy hüllőn/egy terráriumban találhatók meg, de több állat van, feltételezzük azt, hogy az atkák megfertőzték az összes, a szobában tartott hüllőt. Az atkák a kezünkön vagy ruhánkon stoppolva képesek más szobában elhelyezett hüllőkre is átterjedni. A biztonság érdekében atkafertőzés gyanúja esetén minden állatot kezeljünk.

A kezelés javasolt menete:

Az állatot tegyük be egy műanyag dobozba, ahol alaposan spricceljük le az atkairtó szerrel, ügyelve arra, hogy ne menjen a szemébe, a hőgödrökbe vagy más érzékeny helyre. Mindig tartsuk be a használati utasításokat!

Amíg hat a szer távolítsuk el az aljzatot és dobjuk ki, minél előbb távolítsuk el a lakásból.

Permetezzük be kívül-belül a terráriumot és a benne lévő tárgyakat is. Különösen a sarkokra és résekre összpontosítsunk, mivel ilyen helyeken rejtőznek és petéznek. Legalább 5 cm-es körben permetezzük körül a terráriumot vagy a bútort, amin van. Hagyjuk megszáradni, ez a későbbiekben távol tartja az atkákat.

Papírtörlőt tegyünk be aljzatnak, amíg meg nem bizonyosodunk arról, hogy az atkák végleg eltűntek, mert segít felismerni minden olyan atkát, amely túlélte a kezdeti kezelést. Kb. 3 hét elteltével használhatjuk a megszokott aljzatot.

Vegyük ki a vizesedényt és ne tegyük vissza.

Tegyük vissza az állatot a terráriumba és még egyszer permetezzük át őt, a falakat, a berendezést és a papírtörlőt. A vizesedényt friss vízzel csak 24 óra elteltével tegyük vissza, így nem tudja lemosni a testéről a permetet és nagyobb eséllyel pusztul el minden élősködő.

Ha ez idő alatt keletkezik ürülék, távolítsuk el a papírtörlővel együtt, majd tegyünk be új papírt, amit megint lefújunk a gyógyszerrel.

A tájékoztató szerint ismételjük meg a kezelést, hogy az utolsó atka is elpusztuljon.

Megelőzés:

Minden újonnan érkező állatot 2-3 hónapig karanténba kell helyezni, ideális esetben egy külön helyiségben. Ha ez nem lehetséges, akkor legalább külön terráriumba helyezzük el. Bármennyire megbízható helyről származik az új állat „jobb félni, mint megijedni”! Egy állatot elkülöníteni (és kezelni) még mindig könnyebb, mint az egész állományt.

Inklúziós test-kór (Inclusion Body Disease (IBD))

IBD-re utaló tünetek:

étvágytalanság
visszaöklendezés
fogyás
fejremegés
eltömődött orrlyukak
krónikus tüdőgyulladás
rendellenes vedlés
különféle bőrkinövések
neurológiai tünetek

Az IBD okai:

közvetlen kapcsolat fertőzött és egészséges kígyók között
rossz higiénia a tenyésztő létesítményekben és az állatkereskedésekben
atkákon keresztül terjed a kígyók között

A betegségre nincs ismert kezelés, a boákat és a pitonokat (az óriáskígyóféléket) is érinti, de a pitonok esetében mindig halállal végződik. Sajnos az eutanázia a leghumánusabb megoldás.

Mindig győződjünk meg arról, hogy a vásárolt állat nem fertőzött, tartsuk legalább 3-6 hónapig karanténba, papírtörlő aljzattal. Kellemetlenül hangzik, de sokkal jobb, mint véletlenül bevinni a gyűjteményébe egy halálos vírust.

Nido-vírus

A nido-vírus egyfajta hüllővírus, amelyet (újabban) ophidian serpentovirus néven is ismernek. Meglehetősen friss a hüllők világában (először 2014-ben fedezték fel a királypitonokban), de ismert, hogy ennek a vírusnak a rokonai képesek más típusú állatokat megfertőzni. Leggyakrabban a pitonokat érinti, de az óriáskígyóféléket is megfertőzi.

A nido-vírust komolyan kell venni. Életveszélyes felső légúti és szájbetegségeket okozhat, és megfelelő óvintézkedések nélkül elpusztíthatja az egész állományt. Az utóbbi években a pitonok halálos betegségének fő okává vált.

Nido-vírusra utaló tünetek:

kivörösödött íny
nyáladzás (nyálka a szájban)
hallható „kattanások” vagy zihálás légzés során
nyitott szájjal légzés
rendellenes testtartás
szájgyulladás (szájrothadás)
tüdőgyulladás

A nido-vírussal fertőzött kígyók van, hogy tünetmentesek. Ezeket a kígyókat „hordozóknak” nevezik, és bár teljesen egészségesnek tűnhetnek, képesek megfertőzni más kígyókat.

A nido-vírus oka:

közvetlen vagy közvetett érintkezés fertőzött kígyóval

A nido-vírus kezelési lehetőségei jelenleg korlátozottak és valószínű, hogy végül elpusztul, kimutatására létezik teszt.

A legjobb kezelés a megelőzés. A nido-vírussal fertőzött állatot 12 hónapig karanténban kell tartani. Ez különösen akkor fontos, ha nem egyedüli kígyó, és egy szobában vannak.

Gyanú esetén forduljunk szakértő állatorvoshoz. A karanténidőszak vége felé javasolt egy újabb vizsgálat.

Légúti fertőzés

Légúti fertőzésre utaló tünetek:

habos, nyúlós nyál
étvágytalanság
letargia
zörgő, kattogó, fütyülő zaj légzéskor

A légúti fertőzés okai:

alacsony hőmérséklet
helytelen páratartalom
rossz higiénia

Ha légúti fertőzésre gyanakszunk győződjünk meg róla, hogy elég meleg és megfelelő páratartalom van-e a terráriumban. Ezután forduljunk állatorvoshoz, aki valószínűleg antibiotikumot ír fel. Minél hamarabb fordulunk az állatorvoshoz, annál rövidebb lesz a gyógyulási idő.

Ezenkívül így segíthetünk még a gyógyulásban: a meleg oldalon tartsuk a 33 °C-os hűmérsékletet és a 90%-os páratartalmat. A forró és párás környezet segíti a gyógyulási folyamatot.

Az oldal tartalma iránymutatásként szolgál, nem szakmai orvosi tanácsadás. Vészhelyzet esetén azonnal hívjunk egy tapasztalt hüllőkhöz értő állatorvost!

Forrás:

képek/google