Tüskésfarkú gyík

2018.Július 20. 23:55 | Szerző: LM

Tüskésfarkú gyík

Uromastyx (Uromastyx sp.)

A tüskésfarkú gyík az agámafélék családjába tartozó gyík, ebbe a  családba tartozik a szakállas agáma, a galléros gyík és sok más ismert hüllő. A taxonómusok által hivatalosan legalább 18 faj elismert és még sok más alfaj és változat létezik.

 

A farok felső oldalát 10-30 hegyes tüske gyűrűje borítja, ebből ered az elnevezése. Elterjedt beceneve az “uro”.

 

A tüskésfarkú gyíkok összefüggéstelen tartományokban élnek, Észak-Afrikában, a Közel-Keleten és Dél- Közép-Ázsiában az indiai szubkontinensen át. Ez a terület, egészen az Egyenlítőtől északra, több mint 8000 km-re és 30 országra terjed ki.  Ezek a gyíkok a tengerszinttől több mint 900 m feletti magasságoknál fordulnak elő.

 

BESZERZÉS

 

A tüskésfarkú gyík a CITES II. Függelékében szerepel. Ez azt jelenti, hogy a kereskedelme szabályozott, de nem feltétlenül tilos. Egyes országok engedélyezik az exportot és néhány nem, de a megengedett teljes mennyiség évente több mint tízezer.

 

Számos dolog kell figyelembe venni az állat beszerzése során. Először is ismerjük meg az állatot, legyünk tisztába a kifejlett méreteivel. Próbáljuk megismerni az adott állat előéletét, tenyészetből származik, nemrégiben importált vagy régebb óta, így már volt ideje az akklimatizációra. A fogságban tartott állatok nagyobb valószínűséggel mentesek a parazitáktól, jobban hozzászoktak az étrendhez és a terrárium korlátaihoz, és kevésbé ijednek meg a körülöttük előforduló mozgástól, hangoktól. Fogságban tenyésztett uro általában csak fiatalon érhető el.

 

MÉRET

 

A legtöbb kifejlett egyed kb. 20 és 45 cm közötti,  az elsődleges kivétel az egyiptomi tüskésfarkú gyík (Uromastyx aegyptia), ami meghaladhatja a 75 cm-t is. A kikelt kicsik 7-10 cm-esek.

 

ÉLETTARTAM

 

Nehéz megbecsülni a fogságban tartott állatok élettartamát, mert a legtöbb fogságban tartott állat importból származik, és ismeretlen volt a koruk, amikor oda kerültek. A maximális életkor 30 év körül van, de sokkal jellemzőbb a 15 éves kor. Az adatok azt mutatják, hogy az U. Aegyptius, a legnagyobb a nemzetség, rendelkezik a leghosszabb élettartammal. A helyszíni tanulmányok azt mutatják, hogy a végleges méretüket 4 éves korukra érik el a természetben.

 

ÉLETTÉR

 

Viszonylag nagy terráriumra van szükség, mert nagy sütkérező helyre van szüksége, szeret legelni és ásni. Sok terrárium típus sikeresen használható. A tartók gyakran készítenek maguk fa alapanyagú terráriumot vagy vásárolnak készen üvegből. A terráriumnak különböző szempontoknak kell megfelelnie, elég erősnek kell lennie, hogy az aljzatot és a berendezést elbírja, ellenállónak kell lennie az izzók által kibocsátott hőnek és megfelelően kell szellőznie.

 

A következő méretek iránymutatásként szolgálnak egy kifejlett állat tartásához:

 

Az állat mérete - javasolt terrárium alapterület:

  • 25 cm alatt - 90*30 cm
  • 25-40 cm között - 120*45 cm
  • 40 cm fölött - 180*60 cm

 

A terrárium magassága általában megegyezik a rövidebb oldal hosszával, de lehet eltérő, ezt a világítás típusa befolyásolhatja.

 

VILÁGÍTÁS ÉS HŐMÉRSÉKLET

 

Általában nappal aktívak. Az optimális hőmérséklet vagy a testhő megfelelő beállítása kulcsfontosságú az egészségük szempontjából. Ha hűvös a testük, jellemzően sötétebb, sárgás-szürke színűek, így gyorsabban fel tudnak melegedni a napon. Ahogy reggel a napfényben melegszenek, testhőmérsékletük egyre magasra emelkedik, addig, míg el nem éri az aktivitáshoz és az emésztéshez szükséges hőmérsékletet, és a színeik is világosabbá és ragyogóbbá válnak. Időnként felkeresnek egy árnyékos helyet a túlmelegedés elkerülése érdekében. Az odúk, melyeket ásnak, megközelíthetik a fél méteres mélységet is és akár egy fokkal is hűvösebb lehet bennünk, mint a környezeti levegő, magasabb páratartalom mellett is.

 

Világos, meleg fényre van szükségük a táplálkozáshoz és az emésztéshez. Általában a cél egy jól megvilágított terrárium, amiben a hőmérséklet hozzávetőlegesen 26-37°C, a napozó területen 48°C vagy több is lehet.

 

A forró napozásra alkalmas területet a terrárium egyik felében alakítsuk ki, hogy a hűvösebb feléhez haladva fokozatosan csökkenjen a hőmérséklet. Használhatunk sziklákat, ágakat, így különböző hőmérsékleti zónákat hozhatunk létre.

 

A hőmérséklet pontos beállításához minden esetben hőmérőt használjunk. Több hőmérő használata javasolt, így külön mérhetjük a hideg és a meleg oldalt is. Ez lehet analóg vagy digitális.

 

Este minden fényt le kell kapcsolni. Éjszakai fűtés nem szükséges, amennyiben nem nagyon hideg a lakás. Ha a hőmérséklet 18°C alá csökken, szükség lehet hőforrásra. A tüskésfarkú gyíkok éjszaka alszanak, könnyen égési sérüléseket szenvedhetnek, ha túl nagy hőt ad le az izzó.

 

Az UV fény legjobb forrása természetesen a valódi, szűretlen napfény, még akkor is, ha csak heti néhány órára van lehetőség. Sajnos ezt nem tudja minden állattartó rendszeresen biztosítani, ilyenkor a 10.0 UVB izzók és fénycsövek használata elengedhetetlen.

 

ALJZAT

 

Az aljzat kiválasztásakor sokszor kompromisszumokat kell kötnünk, alkalmas-e az állatunknak, biztonságos-e, mennyi a súlya, gazdaságos-e, kényelmes-e, jól néz-e ki, mennyire szagos vagy poros, stb.

 

Lindsay Pike tenyésztő szerint a legegyszerűbb megoldás 2.5-5 cm vastagon rakott természetes homok, sok napozó és mászó hellyel a talajon.

Általában “mosott homokként” árulják és igen olcsó. “Hallottam történeteket a homok okozta bélelzáródásról, én évtizedek óta használom problémamentesen.” Az ürülék és az ételmaradék könnyen kiszitálható a homokból erre alkalmas eszközökkel vagy akár egy macskaalom lapáttal. “Itt meg kell jegyeznem, hogy nem minden homok megfelelő, kerülni kell az éles szélű homokot, ezt pl. csiszolásra vagy homokfúvásra használják, a bányászat vagy ipar melléktermékeként keletkezett homokot.”

 

Számos tenyésztő jó eredménnyel számolt be kis magvak, például köles használatáról, mint aljzat. A nedvszívó anyagok, mint a faforgács vagy a papír pellet viszont okozhat bélelzáródást és ezeket kerülni kell. Az élelem megfelelő kínálásával, pl. egy tálba helyezve könnyen elkerülhető, hogy az állat megehesse az aljzatot.

 

Ha teljesen száraz aljzatot használunk, a terrárium hűvösebb felébe el kell helyezni egy “ásó dobozt”, ezzel stimulálhatjuk őket a természetes viselkedésükre. Erre a célra használhatunk egy műanyag dobozt, amely 2-3-szorosa az állat méretének és a nyílása alig nagyobb, mint a gyík átmérője. A dobozba enyhén vagy kicsit jobban benedvesített aljzatot kell helyezni, ez állhat agyag, talaj (föld) és finom vermikulit keverékéből. Ez a keverék alkalmas lyukak ásására, ellentétben a homokkal vagy más aljzatokkal. A frissen kelt és fiatal állatoknál a papírtörlő használata javasolt, mint aljzat.

 

TÁPLÁLÉK

 

A tüskésfarkú gyíkok táplálékának fő alkotóeleme a zöld növények. Ez lehet vad káposzta, pitypang, mustár és fehérrépa zöldje, előre csomagolt zöld leveles saláta mix, endívia, vörös cikória és bordás kel. Szezontól és helytől függően lehetnek eltérések. A kalcium-blokkoló oxalátokat tartalmazó kelkáposztát és spenótot minimálisra kell csökkenteni.

 

A növényeket fel kell darabolni és vegyesen kínálni az uroknak. Az ételt egy olyan edénybe helyezzük, amely elég sekély ahhoz, hogy láthassa. Az etető tálat ez elsődleges napozó helytől nem messze kell elhelyezni, így könnyen látható, de nem fonnyad vagy szárad el, mielőtt elfogyasztaná. A sárga, vörös és fehér virágzatok is különösen izgalmasnak tűnnek számukra. Hetente egyszer a zöldfélékhez vegyítve reszelhetünk tököt, répát vagy édesburgonyát.

 

Szeretnek magokat is enni. Adhatunk nekik száraz lencsét, közvetlenül a boltok polcaitól vagy apró madaraknak összeállított magkeveréket, ami tartalmaz pl. fűmagokat. Kerülni kell a napraforgó magot, mert a szúrós héja emésztőszervi károkat okozhat. Sok magot könnyű csíráztatni, amit az urok ellenállhatatlannak találnak. Hetente egyszer adhatunk nekik előre gyártott növényi pellet tápot is (pl.: Rep-Cal - Iguana Food, Zoo Med Natural Grassland Tortoise Food, Mazuri Tortoise Food).

 

Étrendjükben a kalcium - foszfor (Ca:P) arányának nagyobbnak kell lennie egynél (Ca>1). Tenyésztők tapasztalatai alapján heti egy alkalommal elegendő kalcium port használni és még ritkábban multi vitamin készítményeket. Számos nagy gyártó cég kétféle kalcium port forgalmaz. „Ha az állat sok napsütésnek vagy UVB fény hatásának vannak kitéve, használja a "szabadtéri" változatot, amely nem tartalmazza a D3-vitamint. Ha nem, akkor ajánlom a "beltéri" változatot, D3-mal.” - Lindsay Pike

 

Havonta csak pár alkalommal adható rovar (tücsök, lisztkukac vagy gyászbogárlárva megfelelő méretben) vagy egyáltalán nem.

 

VÍZ

 

A víz raktározására egy speciális mirigyük van az orr közelében, ami kiválasztja az ásványi sókat. Szóval semmi ok az aggodalomra, ha időnként fehér kristályok jelennek meg az orrlyukak körül.

 

Általában nem érdekli őket a víz, amíg olyan táplálékot kapnak, amely sok friss növényből és zöldségből áll. Általánosítani azonban nem szabad, számos kivétel létezik, a nőstények például hirtelen sokat isznak tojásrakást követően, épp úgy, mint a kikelt kicsik. A közelmúltban behozott állatok, melyek lesoványodtak vagy talán parazitával fertőzöttek néha isznak. Bizonyos fajok, miint például U. benti, U. geyri, U. macfadyeni és U. hardwicki, hajlamosabbak elfogadni az ivóvizet fogságban. Ha önként szívesen isznak, nyugodtan kínálhatunk nekik vizet rendszeresen. Az is fontos, hogy a gyógyszerrel kezelt állat jól hidratált legyen, akkor is, ha az állatorvosnak csövön át kell táplálni vagy injekció formájában beadni.

 

KÉZBEVÉTEL ÉS TEMPERAMENTUM

 

Nagyon ritkán (ha valaha is előfordult) harapnak, de ha sarokba vannak szorítva vagy megijednek; vagy éjszaka alvás közben vagy a búvóhelyén megragadjuk őket, megvédik magukat egy farok csapással. Területi viták során ritkán egymást megharaphatják vagy párzás során a hím állkapcsával durván megragadja a nőstényt.

 

 

 

 

Forrás: reptilesmagazine

Lépek: google