A trópusi nap alatt mumifikálódott egy kaméleon

2017.Június 20. 00:00 | Szerző: LM

A trópusi nap alatt mumifikálódott egy kaméleon

Még a forró környezethez alkalmazkodott hűlők is szenvedhetnek a hő-stressztől, a szakértők szerint ezt a globális felmelegedés okozza, ami aggodalomra ad okot.

 

A kiszáradás szörnyű halál, mégis gyönyörűen konzerválja a testet.

Ez lett a szerencsétlenül járt indiai kaméleon (Chamaeleo zeylanicus) sorsa, amely életét vesztette, feltehetően utolsó erejéből megpróbált inni a csapból, de sajnos elzárták. Az író és vadvilági filmes Janaki Lenin, nemrégiben tanúja volt Indiában ennek a kísérteties jelenetnek.

Lenin meglátása szerint, úgy tűnik, hogy ez hüllő éppen akkor pusztult el, mikor megragadta a csapot és ezután gyorsan mumifikálódott az intenzív trópusi napon. Két apró lyuk van vájva a megszáradt maradványra, ami azt mutatja, hogy a hangyák is besegítettek a folyamatba a belsőségek eltávolításával.

Még a forró környezethez alkalmazkodott állatok, mint például a kaméleon is tudnak szenvedni a forróságtól - mondta Jeanine Refsnider, a Ohio Toledói Egyetem herpetológusa.

Minden állat "képes kezelni a hőmérsékletet egy bizonyos határig," mondta Refsnider, "és ha a hőmérséklet meghaladja azt, a fehérjék elkezdenek lebomlani.”

"A sejtek szintjén, a sejtek is elkezdenek szétesni, és ha ez bekövetkezik, akkor már nem lehetséges visszafordítani a folyamatot."

Ami rossz hír lehet az állatoknak - és az embereknek is -, hogy a forró éghajlaton a hőhullámok száma a klímaváltozás miatt folyamatosan emelkedik. Egy új tanulmány szerint a világ lakosságának 30%-a jelenleg évente 20 napig vagy annál több ideig van kitéve potenciálisan halálos hő hatásának.

 

A HÜLLŐKRE MÉRT ÜTÉS

Bár nem lehet tudni, hogy az éghajlatváltozás mennyire és hogyan tehető felelőssé az adott állat haláláért, Refsnider szerint a hüllőkre, mint például az indiai kaméleonra nagyobb hatást gyakorol a globális felmelegedés, mint más állatokra.

Mivel a hüllők ectothermek, testhőmérsékletüket a körülöttük lévő időjárási körülmények nagyban befolyásolják - mondta Refsnider. Tudják szabályozni a testhőmérsékletüket, például ha árnyákos helyre húzódnak, vagy kijönnek onnan, de ha időben nem tudnak kitérni a tűző nap elől, a halál gyorsan bekövetkezik.

"Sok hüllő él a sivatagokban vagy a trópusokon, ahol a területek annyira forróak, hogy éppen csak fenn tudnak maradni ott, így a legkisebb hőmérséklet-emelkedés is túlságosan súlyos hő-stresszel járhat.” - mondta Refsnider.

Ráadásul a tudósok már bizonyítékot is találtak arra, hogy a klíma változásával csökken a hüllőfajok száma szerte a világon. Például a kutatás kimutatta, hogy a galápagosi teknős és leguán populáció, valamint a délnyugat-amerikai gila állomány kockázatos mélységet ért el.

 

A HÍMEK KORSZAKA?

És nem csak a forróság az, amivel a kígyók, a teknősök és a gyíkok küzdenek.

Sok hüllőfaj esetében a tojások inkubációs hőmérséklete meghatározza az utód nemét, ami azt jelenti, hogy a globális felmelegedés hiperállományokat eredményezhet, amelyek létszáma erősen torzul a nőstények vagy a hímek irányába, mondta Refsnider.

Új-Zéland North Brother-szigetén például a növekvő hőmérséklet már elferdítette a helyi hím tuatara populációt, a közelmúltban végzett felmérések egyre kevesebb és kevesebb nőstényt mutatnak.

Refsnider szerint szerencsére a díszes ékszerteknős (Chrysemys picta) bizonyos mértékig képes alkalmazkodni ehhez, például árnyékos fészkelőhelyeket választanak a melegebb években. De ennek a stratégiának is van határa.

"Ha a környezet hőmérséklete túlságosan felmelegszik, akkor még az árnyék sem képes kompenzálni."

 

 

 

Forrás: nationalgeographic

Képek: imgur