Megtalálták a világ legöregebb pitonját, a fosszília 47 millió éves

2021.Január 20. 08:00 | Szerző: LM

Megtalálták a világ legöregebb pitonját, a fosszília 47 millió éves

Hussan Zaher a São Paulo-i Egyetem munkatársa kollégájával Krister Smith Senckenberg-i tudóssal karöltve írta le a világ legrégebbi ismert piton őskövületét. A csaknem teljesen magmaradt, hozzávetőleg egy méter hosszú kígyókat az UNESCO Világörökség Részének számító Messel Pit-ben fedezték fel és körülbelül 47 millió évesek. Az új pitonfaj, a Messelopython freyi latin nevet kapta, Eberhard "Dino" Frey,a  Karlsruhe-i Állami Természettudományi Múzeum paleontológusa tiszteletére.

 

A több, mint hat méter hosszúságú pitonok a világ legnagyobb kígyói közé tartoznak. Ma ezeknek a szorítással-ölő kígyók különféle fajai elsősorban Afrikában, Dél- és Délkelet-Ázsiában, valamint Ausztráliában találhatók meg. Dr. Krister Smith szerint a pitonok földrajzi eredete még mindig nem világos. Egy új pitonfaj felfedezése Messel Pit-nél tehát jelentős előrelépés ezen kígyók evolúciós történetének megértésében.

 

Az új pitonfaj, a Messelopython freyi, Smith és brazil kollégája Dr. Hussam Zaher által került leírásra, ami az egyik legrégebbi ismert és nyilvántartásba vett piton fosszília a világon. Dr. Hussam Zaher elmondta, hogy megállapításaik szerint ezek a kígyók már az Eocén idején, több mint 47 millió évvel ezelőtt előfordultak Európában. Az evolúciós történetükre vonatkozó elemzések Európáig vezettek vissza.

 

 

Azonban ezek a nagyméretű óriáskígyók ezt követően jó időre eltűntek az európai kontinensről. Ennek a kígyócsaládnak az őskövületei csak a Miocénben jelentek meg újra, 23 és 5 millió évvel ezelőtt. Amikor a Miocén után a globális éghajlat újból hűlni kezdett, a pitonok ismét eltűntek Európából.

 

A Messel Pit-ből (Németország) származó ősi pitonnal ellentétben a mai modern pitonok az előfordulásukat tekintve teljesen elkülönülve élnek a hozzájuk anatómiailag nagyon hasonló rokonaiktól, a boáktól. Mindazonáltal Messel Pit-ben mind a Messelopython freyi, mind az olyan primitív boák, mint az Eoconstrictor fischeri, ugyanazon ökoszisztémában éltek együtt. Így a kutatók arra jutottak, hogy újra meg kell vizsgálniuk azt a tézist, miszerint ez a két kígyócsoport verseng egymással, ha így volna, nem lennének képesek megosztani egymással ugyanazt az élőhelyeket.

 

A kígyó tudományos neve a talált hely és a kígyó családjának kombinációja. Az újonnan felfedezett kövület nevét díszíti továbbá Dr. Eberhard Frey professzor nevének részlete. Eberhard Frey jó okból viseli a "Dino" becenevet, világszerte híressé vált a fosszilis hüllők pontos vizsgálatáról.

 

 

 

 

Forrás:

  • Senckenberg Research Institute and Natural History Museum
  • phys.org
  • képek/ Hessian State Museum Darmstadt, Senckenberg