Magyarországi kétéltűfajok / 27. Zöld varangy (Bufo viridis)

MEGJELENÉS:

A zöld varangy erőteljes testfelépítésű, testhosszúsága elérheti a 12 cm-t is, azonban ennél többnyire kisebb, a nőstények 9-10 cm-esek, a hímek kisebbek, 7-8 cm közöttiek. A feje rövid, szélesebb, mint amilyen hosszú. Állkapcsai fogatlanok. Fültőmirigyei jól fejlettek, nagyjából párhuzamosan állnak. Orrcsúcsa lekerekített. Pupillája vízszintes tojásdad alakú, a szivárványhártya fémeszöld színű. A dobhártyája kicsi, fele akkora, mint a szem átmérője. A hímeknek külső hanghólyagja van (torkuk kékes árnyalatú). A 3. ujj ízületi gumói páratlanok, a 4. ujj vége túlér a 3. ujj első ízületén. Hátbőrük kevéssé szemölcsös, dudoros. Szürkés vagy olívzöld, esetleg sárgás alapszínén egymástól jól elkülönülő, határozott körvonalú zöld vagy olívzöld foltok sorakoznak, helyenként vörös vagy narancsvörös pettyekkel (mirigypontok) díszített. A nőstények foltjai többnyire élénkebb színűek, jobban elkülönülők. Néha a hátoldal foltjai alig látszanak, ilyenkor hasonló a barna varangyhoz. A hasoldal szürkés színű. Hátsó végtagjai valamivel hosszabbak, mint az elülsők. A hímek elülső végtagján az 1. ujjon (szaporodási időszakban a 2. és a 3. ujjon is) szarupárna található, hátoldaluk alapszíne nászidőben a nőstényekénél sokkal zöldesebb. Nászidőben az elülső végtagjuk megvastagszik, és pirregő hangot adnak. A frissen kelt ebihal 3-4 mm-es, majd elérheti akár az 50 mm-t is. Fekete színűek, a farokvitorlájuk a farok középvonalában a legmagasabb, a törzsre nem húzódik rá. Farkuk tompán végződik. A légzőnyílás a test baloldalán, a végbélnyílás a test középvonalában van. A szemek közötti távolság megegyezik az orrlyukak közötti távolsággal. Fogképlete: 2/3. Hazánkban az átalakulásuk augusztus közepéig végbemegy. Átalakuláskor a kis varangyok legalább 10 mm-esek, de elérhetik a 17 mm-t is.

ELŐFORDULÁSA HAZÁNKBAN:

A zöld varangy Magyarország területén sík- és dombvidékeken sokfelé előfordul, de a magasabb hegyvidéki területeket már nem kedveli (az elterjedési területének déli részein azonban akár 2000 méterig is felhatol). Előfordulási helyei átfedhetnek a barna varangyéval, ilyen esetben többnyire az egyik faj domináns. Az állománynagyságai az egyes előfordulási területeken jelentős különbségeket mutatnak. Gyakran lehet találkozni vele emberi környezetben, településeken, kertekben, szántóföldek szegélyzónáiban is. Egyes előfordulási helyein a településeken megfigyelhető gyakorisága jóval meghaladhatja a közeli természetes élőhelyeken mérteket.

ÉLŐHELY:

A zöld varangy igen széles elterjedési területén belül változatos élőhelyeken fordul elő. Megtalálható a sík-, domb- és hegyvidéki, az erdős, bokros, sztyeppi, félsivatagi, sivatagi és mocsaras területeken egyaránt. Hazánkban elsősorban a sík, többnyire homokos talajú élőhelyeken fordul elő. A bolygatott és a városi élőhelyeken (parkokban, kertekben) is jól érzi magát. Sokkal jobban tűri a száraz élőhelyi feltételeket, mint más kétéltűek, nagy távolságokra elmegy a vízterektől. A csatornákat, mint ökológiai folyosókat gyakran használja terjedése során. Nagyobb egyedszámban található olyan helyeken, ahol gyakoriak a rágcsálók, mert üregeiket előszeretettel használja búvóhelyül. A nagyon száraz élőhelyeken elterjedése az „oázisokra” korlátozódik, ahol a szaporodásához szükséges víztér jelen van, és a mikroklíma is jobban megfelel számára. Szaporodása időszakos és állandó édesvizű és szikes vízterekben: tavakban, víztározókban, pocsolyákban, mocsarakban, patakokban, folyókban és csatornákban egyaránt, ahol elterjedési területe tengerrel határos, ott brakkvízben is történhet. Az 50 centiméternél mélyebb vízterekben azonban többnyire nem szaporodik.

ÉLETMÓD:

A zöld varangy igen jól tolerálja a magas hőmérsékletet, a számára elviselhető legmagasabb hőmérséklet megközelíti a +40 °C-ot. Jól viselik a kiszáradást is, azonban ha elveszítik testük víztartalmának mintegy 50%-át, elpusztulnak. A száraz területeken éjszakánként felkeresik a vizes helyeket, hogy pótolják az elvesztett vízmennyiséget. Elsősorban szürkületben és éjjel aktív, napközben általában elrejtőzik, de alkalmanként a nappali órákban is megfigyelhető. Olykor maga ásott kis mélyedésekbe rejtőzik, de felhasználja a rágcsálók földalatti járatait, vagy a farönkök, kövek alatti üregeket is. Elterjedési területének déli részein nem hibernál, másutt viszont igen. A hibernációja szárazföldi búvóhelyeken egyesével vagy csoportosan történik, de ritkán előfordul, hogy a vízben telel. Lakott területeken elfoglalhatja a pincéket, fatárolókat, vízóraaknákat. Az elterjedési terület meleg, száraz, déli részein viszont nyári nyugalmi periódusa van. Maximális élettartamuk 14 év lehet. Ha veszélyhelyzetbe kerülnek, bűzös váladékot bocsátanak ki, és „tiltakozó” hangot adnak. A zöld varangyot lárvaállapotban sok nagytestű ragadozó rovarlárva, kifejletten számos ragadozó (kígyó, madár) fogyasztja.

TÁPLÁLKOZÁS:

Az ebihalak elhalt növényi részeket és algákat, a frissen átalakultak kezdetben igen apró rovarokat, ugróvillásokat, atkákat és legyeket fogyasztanak. A kifejlett zöld varangyok nagyrészt hangyákkal táplálkoznak, de emellett pókokat, más rovarokat is elfogyasztanak.

SZAPORODÁS:

A szaporodási időszakban nappal aktív. A szaporodóhelytől messzire, akár 2-5 km-re is eltávolodhat. Ezen időszak kezdete a helyi klimatikus körülményektől függően februártól júliusig tart. Hazánkban általában április-május hónapban szaporodik. A mediterrán régióban egy kora tavaszi és egy őszi szaporodásra is van példa. A déli területeken a szaporodási időszak igen hosszúra nyúlhat (akár 170 nap), viszont ugyanitt a lárvák fejlődése gyorsul fel (akár 21-25 nap alatt átalakulhatnak). A hímek versengenek egymással a nőstényekért, de nőstény általi hímválasztást is megfigyeltek. A hímek sötétedést követően pirregő hangon énekelnek (de gyakran hallani őket nappal is). Gyakran kórusban énekelnek. Párzáskor a hím a nőstényt hónaljtájékban karolja át. Előfordul, hogy kis vízterekben csoportosan raknak petét. A petéket többnyire 2-2 sorban rakják le a dupla zsinórban, amelyet vízinövények köré tekernek. A nőstény által lerakott 2-7 m hosszú petezsinórok akár 10000-12000 petét is tartalmaznak. A peterakás 1-2 óra alatt lezajlik, majd elhagyják a vizet. Az ebihalak napközben a sekély vízben kutatnak kezdetben elhalt növényi részek és algatáplálékuk után, éjjel viszont lehúzódnak a mélyebb rétegekbe. A frissen átalakult kis varangyok tömegesen jelennek meg a vizek partján, gyakran látni, hogy távolodásuk során is együtt maradnak. Ivarérettségüket a déli területeken 2, északon 4-5 éves korukban érik el.

MEGŐRZÉS:

A zöld varangy, mint legkevésbé aggasztó helyzetű (Least Concern) faj szerepel az IUCN Vörös listáján. Ennek oka, hogy a faj széles elterjedésű, az élőhelyi feltételek gyakran szélsőséges értékeit is képes tolerálni, állományait nagy egyedszámúnak és viszonylag stabilnak tartják. A helyzet megítélését nehezíti, hogy az utóbbi években jelentős revízió zajlott az alfajok elkülönítésében, az elterjedési terület szegélyén (pl. Dánia, Svédország) élő populációkról egyre több kedvezőtlen hír lát napvilágot, így a zöld varangy védelmi helyzete valószínűleg felülvizsgálatra szorul. A faj szerepel a Berni Egyezmény II. függelékében, és az EU Élőhelyvédelmi Irányelv IV. mellékletében. A CITES listán nem jelenik meg. Előfordulási területén belül a legtöbb országban védett fajnak nyilvánították. Egyes országokban viszont már a vörös könyvekben is megjelent, mert állományaik hanyatlanak, néhány korábban ismert előfordulási helyeiről eltűnt (Észtország, Oroszország egyes területei). A kétéltűeket érintő kedvezőtlen globális jelenségek a zöld varangy állományait is csökkenthetik, így pl. a globális felmelegedés, az UV-B sugárzás emelkedése, illetve a kitridiomikózis terjedése. A faj fennmaradását veszélyezteti az élőhelyek, szaporodóhelyek átalakulása, eltűnése, a növényvédőszerek használata, a vízszennyezés, a folyamatos szárazodás, és az utak gépjárműforgalma miatt bekövetkező gázolások számának emelkedése. Ez utóbbi mérséklésére számos országban végeztek beavatkozásokat (ökológiai átjárók kiépítése). Hazánkban a faj védett, természetvédelmi értéke 10 000 Ft.