A pompás repülőkígyó (lat.: Chrysopelea paradisi, eng.: paradise tree snake, paradise flying snake) Délkelet-Ázsiában található meg. Mint a Chrysopelea nemzetség összes faja, a pompás repülőkígyó is képes siklani a levegőben, méghozzá a bordái segítségével egy lapos szalaggá nyújtja a testét.
MEGJELENÉS:
Rendkívül feltűnő mintázatú kígyó. Testén fekete, sárga, narancssárga, piros és zöld foltok alkotnak bonyolult mintázatot. Hosszú lapos fején keresztsávok vannak. A repülőkígyók nagyon karcsú testű, fán élő kígyók. Hossza 1-1.2 méter. Nagy kerek pupillájú szemei vannak.
ELŐFORDULÁS ÉS ÉLŐHELY:
Megtalálható: Thaiföld (Phuket), Indonézia (Bangka, Belitung, Java, Mentawai-szigetvilág, Natuna-szigetek, Nias, Riau-szigetvilág, Sumatra, Mi, Borneo, Sulawesi), Brunei Darussalam; India (Andamán-szigetek), Malajzia (Maláj és Kelet-Malajzia); Mianmar (Burma); Fülöp-szigetek (beleértve a Sulu-szigetvilágot, Negros Oriental, Panay, Luzon); Singapore.
Nedves erdők és kertek lakója.
ÉLETMÓD:
A magas fák tetejéről képes leugrani és ellapított, merev testtel lesiklani a talajra. Könnyedén megtesz 100 m vízszintes távolságot vitorlázása során. Slow motion technikával készült felvételeken látszik a kígyó testének hullámzása, miközben a fej viszonylag stabil marad, ami ellenőrzött repüléshez vezet. A kókuszpálmák törzsén egyenes vonalban is fel tudnak mászni haspajzsaik segítségével. Nappal aktív kígyó.
TÁPLÁLKOZÁS:
Hátsóméregfogas sikló, mérge enyhén veszélyes. Szorítással ölnek, zsákmányuk főleg gyíkokból, békákból és denevérekből áll.
SZAPORODÁS:
Fészekalja 5-8 tojás.
MEGŐRZÉS:
A faj az IUCN vörös listáján a Nem fenyegetett (Least Concern) státuszban szerepel.
Képek: google