Új teknősfajt írtak le Alabamában

Egy kutató DNS vizsgálattal bizonyította be, hogy nem két faj, a kis pézsmateknős (Sternotherus minor) és a csíkos nyakú pézsmateknős (Sternotherus minor peltifer) kereszteződéséről van szó, hanem egy új fajról, a „közti” pézsmateknősről (Sternotherus intermedius sp. nov).

Ez a faj morfológiailag a kis pézsmateknős és a csíkos nyakú pézsmateknős között helyezkedik el.

Peter Scott, a Kaliforniai Egyetem Los Angeles-i posztdoktori tudósa nem szánt szándékkal érkezett, hogy leírja az új fajt, csupán a fent említett két pézsmateknős kereszteződéséből származó utódokat kutatta, amikor felfedezését tette.

„Soha nem azzal a céllal mentem ki a terepre, hogy leírjak egy új fajt.” – mondta Scott. „Nyitott voltam mindenre. Azt gondoltam a korábbi biológusok helyesen vélekedtek a témáról. Amikor megkaptam az adatokat és nekiláttam az elemzéseknek, az adatok azt mondták, hogy ez különleges figyelmet érdemel.”

„Milyen nagyszerű, hogy ennek a teknősnek az elterjedését számos más biodiverzitás osztja meg Alabamában, mint az édesvízi csigák, a kagylók és a halak. Mindegyiknek majdnem precíz eloszlása van, ebben az elszigetelt vízgyűjtőben, ezért valamilyen különleges és érdekes evolúciós folyamat játszódott le ezen a rendszerben.”

Ez a faj őshonos az alabamai Escambia folyóban és a Choctawhatchee folyó medencéjében. A felnőttkori mérete 10-12 cm, nagy feje van, és ahogy Scott írja le őket „aranyos, harcias, nagyfejű állatok, amik szórakoztatóak.” „Lehet látni őket, ahogy a patak fenekén sétálnak vagy alámerülnek, hogy táplálkozzanak.”